Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elsõ láttásra, avagy gyönyört okozól

 

Itachi

Éppen gomboltam be fekete pamutingem, amikor barátnõm, akinek pár perce még örömet okoztam, hatulról áttölet.
- Hova mész, Itachi? Maradj még egy kicsit - kérlelt.
- Bocs, de nem lehet. Öcsém kurvájának a családja jön hozzánk - mondtam, miközben bördzsekim cipzárát húztam fel. - Helló - nem pusziltam meg, csak sietve távoztam, magam után hagyva egy éjszakás kalandom " áldozatát". Fáradtan döltem neki a lift falának, mikor a két fémajtó bezárult. Siettnem kell a repülõtérre. Megigértem az öcsémnek... - gondoltam, mikor a lift megállt a parkolóba. Egy fekete toyotához ígyekeztem, majd kinyitottam az ajtaját.

Öcsém falnak dölve meredt a kapura és nézte a rajta bejövõ embereket. Mostanság nem beszélt Karinról. Halgatott és ez nagyon zavar engem, hiszen eddig mindent megosztottunk egymással. Gondolataimat megzavarta az, hogy Sasuke elrugazkodot a faltól. Automatikusan a kapú irányába néztem, de csak rózsaszín fürtöket láttam. Miután Sasuke megindult az érkezők felé, én is utána igyekeztem.
- Köszöntöm önöket Athénba. Jól utaztak? - kérdezte öcsém, mire barátnõje a nyakába ugrott. - Hadd mutassam be a bátyámat, Uchiha Itachit - mondta, miután sikerült levakarnia magárol a csajt.
- Örülök a találkozásank - ráztam kezet elõbb a férfival.
- Mi is. A nevem, Hatake Kakashi. Õ itt a feleségem, Hatakéné Haruno Kumiko - mutatott be egy harmincas évei végén járó, rózsaszín, feltúzott hajú, zöldszemû nõnek.
- Nos engem már ismersz - vetett oda nekem Karin.
- Igen, szia - majd tekintettem egy másik rózsaszín hajú lányra tévedt. Haja lazán volt lófarokba kötve, szemei pedig elképesztően viritottak.
- Helló, Haruno Sakura vagyok. Örülök - már a hangjából lehet tudni, hogy semmi esélyem nála. De megdöbbenésemre nem bántam.
- Szia. Hyuga Hinata vagyok, a barátnõ - mondta mikor észrevette értettlen arckifejezésem.
- Áhh... Örülök, Hinata - fogtam vele kezet, majd tekinettem egy csillogó barna szempárral találkozott.
Rózsaszín, egyenes haja lágyan omlott a vállaira. Másfél fejjel lehettem magasabb nála és körül-belül öt évvel idősebb, de rögtön megfogott valami ebben a lányban, ami nagyon idegesített.
- Szia. Haruno Ayame vagyok, de kérlek szólits Ayának, azt jobban szeretem - mondta, miközben kezet fogtunk. Érintése villámcsapásként ért. Testem rögtön tûzbejött, hatalmas vágy kerekedett bennem. Amint elengedte a kezem, zsebre is vágtam remegõ végtagom.

Kocsiban ülve oldal pillantással mártem végig Ayát. Karcsú testét, nõies domborulatait, haját, amit most lágyan fújt a szél. Tizenöt éves léttére nagyon fejlett és kivánatos lány. " Miket gondolsz Itachi? Állj le te húszéves vagy! " - gondolotam, majd adtam magamnak egy gondolatbeli hatalmas pofont.
- Remélem nem bánod, hogy  veled kellet jönnöm - szólat meg.
- Ugyan... Semmi baj. Sasuke mercédessze négy személyes, anyáék pedig megakartak valami fontosat beszélni a szüleiddel. Nem akartam, hogy ott unatkozz - vontam meg a vállam, miközben az előttem lévõ szürke mercédeszt követtem.
- Nagy házatok van? - kérdezte.
- Elégé... - mondtam, miközben hálát addtam most annak, hogy egy oriási háznak lehetek a lakója. - Nagyon fog tetszeni nektek. Közel van az óceán.
- Tényleg? - kérdett rá szélesen vigyorogva, mire válaszom csak egy bolintás volt. - Az nagyon jó...

Mikor leparkoltunk a házunk előtt, két dologban egészen biztos voltam. Elsõ: Aya kiváló társaság, és nagyon vicces. Második: Izgalmas egy hónapnak nézünk elébe. Márcsak vigyáznom kell, nehogy véletlenül olyat csináljak, amit megbánnék...

Hinata

Tátott szájjal csodáltam a három emeletes, nagy barna házat. Amint bementünk, a cselédek máris ránktámadtak, hogy elvegyék csomagjainkat, Itachi pedig vette a fáradtságot, és körbevezetett, megmutatva természetesen lakhelyük összes zugát. Mután a hosszú sétánk véget ért, fáradtan ültem le az egyik napágyra.
- Hé, Itachi - kiabált Itachira egy férfi hang. Reflexbõl a hang írányába fordultam. Szõke fûrtök, azurkék szemk, izmos felsõtest, napbarnított bõr. Az ilyen pasikat mondják "Görög Isteneknek" - gondoltam magamban, majd barátnõm felé fordultam, aki már egy hullámhosszon gondolkodott velem. Rájött, hogy bejön nekem ez a srác.

A várt hatás azonban elmaradt, helyette barátnőm hangosan elkedzdet nevetni. Csodálkozva néztem rá, majd gyorsan befogtam a szájját, de már késsõ volt. Fejemet a fiú írányába fordítottam. A széll hirtelen fürtjeim közé kapott, majd játékra hivta őket.
- Naruto õ itt, Sakura, Hinata, Ayame, Mr. és Mrs. Haruno - zavarta le az ismerkedést Itachi, majd öccse írányba mutatott, és valamit sugott a szöke fülébe, mire Naruto fejjét csóválva kuncogni kezdett.  Nem tudom biztosan,hogy hogyan, de én ebbe a srácba rögtön beleszerettem.

Sakura

Majd ki ugrottam a bõrömbõl, amikor Hinata és a "Szõke hercege" szemzet egymással, majd mikor Aya mellém ült és Sasuke meg Karin is leültek a közelebb hajoltam hugomhoz, majd félhangosan beszélni kezdtem hozzá.

- Na, itt bepasizunk, okés? - kérdeztem, mire húgom válasza csak egy bólintás volt. - Ide felé jövet sok helyes pasit láttam - ezt már csak suttogtam, majd hangosan kijelentettem - Hinata, Aya és én leszeretnénk menni a partra. Persze csak, ha szabad - mondtam, mire Sasuke valamit mogyogot az orra alatt, majd felállt és megfogta a kezem. Érintése villámcsapásként ért.
- Megbocsájtottok - mondta, majd maga után rángatott. A könyvtárba húzot, majd idegesen be vágta az ajtót maga után. Kirántottam kezem erõs szorításából, majd dörzsölni kezdtem lüktető végtagom.
- Mégis mit képzel? - sziszegtem. - Nem vagyunk fogjok! - mondtam.
- Nem fog ide senki ember fiát hozni a házamba, hogy itt csinálják a dolgukat - kiabált rám.
- Ó, ettõl ne féljen - mondtam, majd idegesen a kilincséret nyúltam. Sasuke azonban nem hagyta ennyibe a dolgot. Megfogta a derkam, majd szembeforditott vele.
- Még nem végeztem...
- Én még szûz vagyok - kiabáltam rá. Felfogva szavaim értelmét, döbbenten néztem "ellenségemre". Sasuke az ajtóhoz szórítva tartotta foga a csuklómat.
- Egyre jóbb... - szólat meeg, vágytól rekedttes hangján.
- Éld ki magad Karinon - mondtam, miközben egyre nehezebben vettem a levegõt.
- Mióta találkoztam veled, nem feküdtünk le... - szólalt meg Sasuke, és végül minden önuralmát elveszítve megcsókolt. A legrosszabb az egészben talán az volt, hogy a csókot nemcsak, hogy élveztem, de folytatást is követeltem, amikor ajkain egy pillanatra elváltak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

MIKOR LESZ már folyti???

(Az egyik rajongód Fancy! Evi, 2011.08.23 13:39)

LEHETNE MÁR FOLYTATÁS!!!!!!!!! Már több hete-talán 2-3 hónapja nincsen folyti!